San Lucas 12
12
Tɨ́ puaꞌa nuꞌu jaꞌatɨ ayén huaꞌitzi jɨ́n tiúꞌujseijrata
1Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, jeíhua mú ajteáxɨɨrecaꞌa. Ayee mú aráꞌaxcaa aꞌachú huaꞌapua viꞌiraꞌa, huaíca viꞌiraꞌa, aꞌachú mej menaꞌa puaꞌamé. Aꞌɨ́j mú jɨ́n áꞌacatacaꞌa jeíhua. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu amuacaí tihuáꞌatixáateꞌajraa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Ayen tɨjɨ́n:
―Rɨ́ꞌɨ xuꞌu hui múꞌeen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe fariseos mej ranájchiteꞌe ɨ́ pan jetze. Ayee pu huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨjɨ́n ɨ́ tɨ huáꞌa tzajtaꞌa uraninei, ɨ́ tɨ caí jéꞌiyecan jɨ́n seijreꞌe.
2’Ayee puꞌu, tiꞌitɨ́j tɨ naꞌa tɨ rúꞌavaa avíitziꞌi jɨmeꞌe, aꞌɨ́ɨ pu hui huataseíjreꞌesin mé jéjreꞌe mej mi raaseíj ɨ́ teɨte. Ajta tiꞌitɨ́j mej ráꞌavaatacaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu antícuuniꞌihua mej mi ráamuaꞌaree aꞌij tɨ ꞌeen.
3’Aꞌɨ́jna ɨ́ pej raataxájtacaꞌa tɨ́caꞌamisteꞌe, Dios pu raataxájta tújcaꞌari tzajtaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ pej raataxájtacaꞌa xahuaanin jɨmeꞌe u chiꞌita u téteꞌe, Dios pu hui raataxájta caꞌanín jɨmeꞌe aꞌánna ɨ́ chiꞌij japua taꞌavéꞌepaꞌatza.
Aꞌataani ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe tej rátziɨɨneꞌe
(Mt. 10:28-31)
4’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe mɨ sej neꞌamiigustemuaꞌa púꞌeen, caxu huáꞌatziɨɨneꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej menaꞌa raayɨ́ꞌɨtɨ mej raajéꞌica ɨ́ sej ratéhuaꞌiraꞌa, sino camu raayɨ́ꞌɨtɨ mej raꞌupuáꞌajteꞌen ɨ́ aꞌamua tzajtaꞌa tɨ seijreꞌe.
5’Mɨ neajta inee, ayée nu tejámuaatáꞌixaateꞌesin jaꞌatɨ sej xaa tziɨɨneꞌe. Setáꞌaj rátziɨɨneꞌe aꞌɨ́jna tɨ ayén raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ raajéꞌica ɨ́ sej ratéhuaꞌiraꞌa, tɨ ajta raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ yáꞌurɨeeni ɨ́ aꞌamua tzajtaꞌa tɨ seijreꞌe aꞌujna taij jetze tɨ caí jaꞌanáj áꞌamɨꞌɨni. Jee tzɨ́teꞌe, ayée nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨjɨ́n: Setáꞌaj rátziɨɨneꞌe seꞌɨ́jna.
6’Aru, caxu aꞌij titéꞌujmuajca. ¿Ni secaí siyen tiuꞌutanájchita aꞌachú cumu huaꞌapua centaavo anxɨ́vica jɨmeꞌe ɨ́ pinaꞌase ɨ́ mej cɨ́lieen? Camu jeíhua tíꞌijnajche. Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn Dios, aꞌɨ́ɨ pu naíjmiꞌica autámuaꞌareeriꞌi. 7Jee xaa neꞌu, ayée pu tiꞌayajna. Dios pu hui ari raatéꞌitɨeexɨ mɨ áꞌamuacɨpua aꞌachú tɨ puaꞌaméjme. Caxu tíꞌitziɨɨneꞌe aꞌiné múꞌeen xu jeíhua jaítzeꞌe jetzen ruxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios mecaí ɨ́ pinaꞌase, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu xaa amuáꞌancuꞌuvajxɨꞌɨsin.
Ɨ́ mej nuꞌu ramuaꞌate meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús ɨ́ teɨte jemi
(Mt. 10:32-33; 12:32; 10:19-20)
8’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ ayén tiuꞌutaxájta aꞌɨ́mej jemi ɨ́ teɨte yee naꞌaráꞌastijreꞌen ineetzi, inee i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte, ayée nu neajta raataxájta aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej ta japua tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ Dios jemi yee naatévaɨ ineetzi. 9Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tiꞌixa aꞌɨ́mej jemi ɨ́ teɨte yee capu nemuaꞌate, ayée nu hui cheꞌatá raataxájta aꞌɨ́mej jemi mej ta japua tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ Dios jemi yee canu ramuaꞌate.
10’Neajta nu tíhuaꞌutáꞌuuniꞌira aꞌɨ́mej, aꞌachú mej menaꞌa puaꞌamé aꞌij puaꞌa tíꞌinexa ineetzi i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte. Aru aꞌɨ́ɨme, aꞌachú mej menaꞌa puaꞌamé aꞌij puaꞌa tíꞌijxa aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, canu jaꞌanáj tíhuaꞌutáꞌuuniꞌira aꞌɨ́mej.
11-12’Seajta múꞌeen, matɨ́ꞌɨj u amuaꞌaráviꞌitɨn aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej teyujtaꞌa tíꞌaijta, nusu aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej tiꞌitɨ́j jɨ́n antiújmuaꞌaree, ayée xu huárɨni. Caxu hui aꞌij titéꞌujmuajca aꞌij sej yeꞌí titeeteújnan naꞌari aꞌij sej yeꞌí tiuꞌutaxáj, aꞌiné aꞌájna xɨcájraꞌan jetze, aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu tejáꞌamuamuaꞌaten aꞌij sej yeꞌí tiuꞌutaxá. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.
Aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ nuꞌu tíꞌijchaꞌɨɨ aꞌɨ́jna ɨ́ chíjteaani
13Ajta seɨ́j huáꞌa tzajtaꞌa aꞌutéveecaꞌa. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Maeestru, patáꞌaj piyen tiraataꞌixaateꞌen ɨ́ nejáꞌa yee tɨ jáꞌitaꞌa tinaatáꞌan aꞌɨ́jna tɨ titaacɨ́ꞌɨ aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ seɨ́j huamɨ́ꞌɨ, aꞌiné capu tinaatáꞌasin ɨ́ neetzi tɨ neꞌáa.
14Jesús pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n:
―Hoombi xaa, ¿aꞌataani tinaaꞌíjca juees jɨmeꞌe? ¿Aꞌataani naatáꞌa nej niyen tiuꞌuxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen múꞌejmi jemi? ―Ayee puꞌu tiraataꞌixaa.
15Ajta ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Rɨ́ꞌɨ xuꞌu múꞌeen, setáꞌaj áꞌujcuꞌuvée senaꞌa temuaꞌa naa. Chéꞌe secaí huápɨꞌɨ senaꞌa tíꞌinecuaꞌatze sej jeíhua tiuꞌuchaꞌɨ́ɨmeꞌeni, tiꞌitɨ́j tɨ naꞌa, aꞌiné tɨ puaꞌa jaꞌatɨ jeíhua tiꞌitɨ́j tíchaꞌɨɨ, capu hui tiꞌitɨ́j aꞌij tiraatévaɨreꞌesin tɨ ij caí chéꞌe tiꞌitɨ́j aꞌij ráaruuren.
16Tɨ́ꞌɨj i seɨ́j niuucari jɨ́n tihuáꞌuꞌitɨiiriꞌi tɨjɨ́n:
―Aa pu nuꞌu jáꞌahuaꞌa chíjteaani éꞌeche. Chuej pu nuꞌu tíchaꞌɨɨ tɨ japuan tiuꞌuhuáste. Temuaꞌa pu nuꞌu hui jeíhua tiúꞌucɨɨrecaꞌa.
17’Tɨ́ꞌɨj i ayén tiuꞌumuáꞌaj aꞌɨ́jna ɨ́ chíjteaani tɨjɨ́n: “¿Aꞌiné yeehui náarɨni? Capu chéꞌe méꞌe éꞌerɨꞌɨri aꞌu nee yeehui yáꞌaruuren ɨ́ tɨ huácɨɨrecaꞌa.” 18Tɨ́ꞌɨj nuꞌu i ayén tiuꞌumuáꞌaj tɨjɨ́n: “Ayee nu rɨni. Neraatéꞌuuna ɨ́ nechiꞌi mé tɨ huavéjme. Neajta seica nu ájtaahuaxɨꞌɨsin tɨ jaítzeꞌe vivejméꞌe áꞌaraꞌani. Netɨ́ꞌɨj ni neꞌuun ruꞌutéꞌaasin ɨ́ tɨ tiúꞌucɨɨrecaꞌa, ajta nain i nej tíꞌijchaꞌɨɨ. 19Neajta nu yeehui niyen tiuꞌutaxájta ɨ́ ne tzajtaꞌa yee nuꞌuri neꞌuun rɨ́ꞌɨ tiúꞌuruu u chiꞌita. Jéꞌecan pu áꞌateeri tɨ rɨ́ꞌɨ tinaatévaɨreꞌesin. Nuꞌuri yeehui neséꞌupeꞌen. Nichéꞌe tíꞌicuaꞌaca, neajta yeꞌeca, neajta netémuaꞌaveꞌe.” ―Ayee pu nuꞌu tiuꞌumuáꞌaj aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ.
20’Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Dios, ayée pu hui tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Múꞌee, mɨ pej caí tiꞌitɨ́j muaꞌaree. Ijii, tɨ́caꞌa pej mɨꞌɨni. Patɨ́ꞌɨj huamɨ́ꞌɨn, ¿aꞌataani tíꞌijcɨꞌɨti aꞌɨ́jna ɨ́ pej múꞌee rɨ́ꞌɨ ráaruu pej pi aseɨ́j huatáꞌatemuaꞌaveꞌencheꞌe?” ―Ayee pu Dios tiraataꞌixaa.
21Neajta niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Ayee pu hui téꞌeme aꞌɨ́mej jemi matɨ́j menaꞌa puaꞌamé ɨ́ mej rujɨ́ɨmuaꞌa rajséꞌɨri tiꞌitɨ́j tɨ naꞌa mej mi jeíhua tíꞌijchaꞌɨɨ, majta, camu tiꞌitɨ́j tíchaꞌɨɨ ɨ́ Dios jemi.
Tɨ́ nuꞌu Dios huáꞌachaꞌɨɨ ɨ́ ruyaujmuaꞌa
(Mt. 6:25-34)
22Tɨ́ꞌɨj i Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨjɨ́n:
―Aꞌɨ́j nu jɨ́n niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Caxu seꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌimuaꞌajca yee aꞌiquí yeꞌí tetíꞌicuaꞌani nusu yee aꞌiquí yeꞌí tetíꞌiyeꞌen naꞌari yee aꞌiquí yeꞌí tetiuꞌutétachejteꞌesin.
23’¿Ni caí jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios jemi sej ruuri xáꞌaraꞌani caí ɨ́ tɨ sej ráacuaꞌani? ¿Ni caí ayén cheꞌatá naꞌa jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios jemi tɨ ruuri aꞌame ɨ́ sej ratéhuaꞌiraꞌa caí tɨ naa seíireꞌe aꞌame ɨ́ sej jɨ́n tiuꞌuteújchejteꞌen? Aa niꞌijtá xaa neꞌu.
24’Casiꞌi, xaaseíj amɨ́mej cuaꞌatza ɨ́ mej júteꞌe ráꞌaraꞌa. Camu hui aꞌatzu tíꞌihuasteꞌe, camu majta tíꞌitzaꞌanaca. Camu majta huatéechiꞌi ɨ́ mej tzajtaꞌan rɨ́ꞌɨ yéꞌuruuren ɨ́ mej meri rájseɨj. Capu amɨ́n aꞌij, aúcheꞌe pu Dios tihuáꞌamicua. Mɨ́ seajta múꞌeen, jaítzeꞌe xu jemin ruxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios mecaí aꞌɨ́ɨme ɨ́ cuaꞌatza.
25’¿Aꞌataani raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ áꞌateeren tɨ jaítzeꞌe ruuri aꞌame aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ tíꞌiramuaꞌatziiteꞌe? Capu jaꞌatɨ xaa neꞌu. 26Tɨ́ puaꞌa secaí raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌan sej si siyen huárɨni seꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ caí muárɨꞌeri, ¿aꞌiné hui ꞌeen jɨ́n siyen tíꞌimuaꞌajca seꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ tíꞌijturaa?
27’Casiꞌi, xaaseíj amɨ́jna mɨ caiipiꞌi, aꞌij tɨ yeꞌí tíꞌivaujseꞌe. Capu tíꞌimɨjhuaca amɨ́jna mɨ caiipiꞌi, capu ajta tíꞌitzaca. Capu amɨ́n aꞌij. Dios pu hui ayén ráaruu tɨ jaítzeꞌe naa seijreꞌe caí Salomón tɨ naa seijreꞌecaꞌa tɨ́ꞌɨj auj tiꞌitéveecaꞌa rey jɨmeꞌe. Capu jaꞌanáj ayén tiuꞌuteújchejte tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe tɨ ayén naa seijreꞌe tɨ́j mɨ caiipiꞌi.
28’Casiꞌi, múꞌeen, Dios pu ayén rɨ́ꞌɨ tirájchaꞌɨɨ mɨ tuꞌupi tɨ aꞌuun éꞌevaujseꞌe aꞌu mej áꞌataseꞌehuaca. Ajta aꞌɨ́ɨn tuꞌupi, capu áꞌateeri sino yee ruijmuaꞌa yee, aꞌɨ́ɨ mú raaréꞌeveijchi, matɨ́ꞌɨj mi ratairan. Tɨ́ puaꞌa hui Dios ayén rɨ́ꞌɨ tirájchaꞌɨɨ mɨ tuꞌupi, ¿ni caí jaítzeꞌe amuaatáꞌasin ɨ́ sej jɨ́n tiuꞌuteújchejteꞌen, múꞌejmi mɨ sej caí aꞌatzu téꞌatzaahuateꞌe?
29-30’Caxu aꞌij tíꞌixajta yee aꞌiquí yeꞌí tetíꞌicuaꞌani nusu aꞌiquí yeꞌí tetíꞌiteyeꞌen. Ayee xuꞌu, caxu tíꞌimuajca seꞌɨ́jna jɨmeꞌe, aꞌiné naímiꞌi matɨ́j menaꞌa puaꞌamé yen mej aꞌuchéjme íiyen chaanaca japua, ayée mú meꞌɨ́jna jɨ́n rahuauhuau. Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn áꞌamuayaꞌupua, ta japua tɨ éꞌeseijreꞌe, aꞌɨ́ɨ pu hui ari rúꞌumuaꞌaree tiꞌitɨ́j tɨ amuáꞌaturaateꞌe.
31’Setáꞌaj miꞌi rájhuauuni tɨ Dios tejáꞌamuaꞌaijteꞌen, seajta raꞌaráꞌastijreꞌen aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tíꞌijxeꞌeveꞌe. Tɨ́ puaꞌa siyen huárɨni, Dios pu hui tejámuaatáꞌasin tɨ́j naꞌa tɨ tejamuáꞌaturaateꞌe.
32’Caxu tíꞌitziɨɨneꞌe múꞌeen, mɨ sej siyen mé áꞌujujhuaꞌan. Cu xɨee cáneꞌaxɨ senaꞌa ɨ́ mej rujɨ́ɨmuaꞌa menaꞌa mé áꞌujujhuaꞌan. Ayee pu tiraꞌaránajchecaꞌa ɨ́ sej rájyaꞌupua tɨ ij aꞌɨ́ɨn amuaatáꞌan sej seꞌuun aꞌuteárute aꞌu tɨ aꞌɨ́ɨn tejéꞌaijta.
Tɨ́ nuꞌu jeíhua án tejéꞌeseijreꞌe u ta japua tɨ huápɨꞌɨ tíꞌivaɨreꞌe
(Mt. 6:19-21)
33’Setáꞌaj tiúꞌutuaani nain aꞌachú sej caj tíꞌijchaꞌɨɨ, seajta tihuaꞌuréꞌan aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi. Ayee xu aꞌɨ́jna jɨ́n huárɨni, tɨ ꞌij aꞌɨ́jna téjéꞌeseɨreꞌen ɨ́ Dios jemi ɨ́ tɨ tejáꞌamuacɨꞌɨti. Ayee pu éeneꞌe aꞌame tɨ́j tiꞌitɨ́j caꞌaní tɨ caí jaꞌanáj huataújtuaasin. Aꞌuu pu eꞌetiáꞌa aꞌame múꞌejmi jemi tiꞌitɨ́j tɨ huápɨꞌɨ tíꞌijnajche. Ajta capu hui jaꞌanáj huatéxɨjsin, aꞌiné camu aꞌuun aꞌuteáruꞌipi ɨ́ nahuaꞌari. Camu majta racɨ́ꞌɨn aꞌɨ́ɨme ɨ́ tejpuási.
34’Ayee xu éeneꞌe xáꞌajuꞌun aꞌiné aꞌɨ́j xu jetzen tíꞌimuaꞌastɨ́ xáꞌajuꞌun seꞌɨ́jna jetze tɨ jaítzeꞌe amuaꞌaráanajche, tɨ jaítzeꞌe aꞌamua jetze ruxeꞌeveꞌe.
Tej nuꞌu rɨ́ꞌɨ huátaruuren iteen, teajta rɨ́ꞌɨ atanéjneꞌere temuaꞌa naa
35’Rɨ́ꞌɨ xuꞌu titehuaújcaten sej si tiuꞌutévaɨreꞌen. Seucheꞌe xu hui atanéjneꞌeri tɨ́j jaꞌatɨ tɨ taij huitéchueecaꞌa táꞌataa.
36’Ayee xu éeneꞌe xáꞌajuꞌun matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe jaꞌatɨ jemi tɨ aꞌuun áꞌume aꞌu mej tejéꞌeyeꞌeste aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ seɨ́j huaténeꞌɨche. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe, maúcheꞌe mú tíꞌijchuꞌeveꞌen aꞌatzaj tɨ puaꞌa uvéꞌenejsin aꞌɨ́jna tɨ tihuáꞌaijteꞌe mej mi caꞌanacan tiraꞌantácuuneꞌen tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn teꞌejteátuꞌasixɨꞌɨn ɨ́ puéerta jetze.
37’Rɨ́ꞌɨ pu tihuaꞌutévaɨreꞌesin aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn huaꞌuseíj mej rachúꞌeveꞌe aꞌatzaj tɨ puaꞌa uvéꞌene aꞌɨ́jna tɨ tihuáꞌaijteꞌe. Ayee nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, ayée pu rɨni aꞌɨ́jna tɨ tihuáꞌaijteꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu rucaten tɨ ij huaꞌutévaɨreꞌen. Ajta tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌesin mej aúuhuiixɨꞌɨn ɨ́ meesa jetze. Ajta tihuáꞌamin.
38’Capu amɨ́n aꞌij aꞌatzaj tɨ puaꞌa uvéꞌenejsin aꞌɨ́jna tɨ tihuáꞌaijteꞌe, tɨ puaꞌa jáꞌitaꞌa tɨ́caꞌa uvéꞌene nusu tapuáꞌarijmeꞌeca. Rɨ́ꞌɨ pu hui tihuaꞌutévaɨreꞌesin aꞌɨ́mej ɨ́ mej ravaɨreꞌe tɨ puaꞌa mauj rachúꞌeveꞌe.
39’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ huatéechiꞌi, tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨ ramuaꞌareere aꞌatzaj tɨ puaꞌa ánúꞌaiixa ɨ́ nahuaꞌari, capu raatáꞌasin tɨ anúꞌasti tɨ tiuꞌunáhuaꞌan. 40Seajta hui múꞌeen, rɨ́ꞌɨ xuꞌu sej si rɨ́ꞌɨ huaújcaten aꞌiné inee, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte, nee nu uvéꞌenejsin aꞌatzaj sej puaꞌa caí nechuꞌeveꞌe. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.
Ɨ́ mej nuꞌu tíꞌivaɨreꞌe meꞌɨ́jna ɨ́ mej huaꞌapua
(Mt. 24:45-51)
41Pedro pu ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:
―Tavastaraꞌa, ¿ni téjmi penaꞌa huatáꞌixaa i niuucari caꞌɨ́n naíjmiꞌica puaatáꞌixaa?
42Ajta aꞌɨ́ɨn tavástaraꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n:
―¿Aꞌataani púꞌeen, aꞌɨ́jna tɨ tíꞌivaɨreꞌe, tɨ ajta rɨ́ꞌɨ mé teuúmuaꞌaree, tɨ ajta caí jaꞌanáj tiꞌitɨ́j jɨ́n autéꞌɨtze? Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe, aꞌɨ́ɨ pu hui tiraaꞌíjcateꞌen tɨ ij aꞌɨ́ɨn aꞌɨ́jna jɨ́n antiújmuaꞌareere aꞌɨ́mej ɨ́ seica ɨ́ mej majta tíꞌivaɨreꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu tihuáꞌamin aꞌatzaj mej puaꞌa raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen mej tiúꞌucuaꞌani.
43-44’Tɨ́ puaꞌa ayén rɨjcaa tɨ́ꞌɨj uvéꞌenen aꞌɨ́jna tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe, rɨ́ꞌɨ pu tiraatévaɨreꞌesin aꞌɨ́jna tɨ tíꞌivaɨreꞌe aꞌiné nain pu tiraataꞌíjcateꞌesin aꞌachú tɨ́j tiꞌitɨ́j tíchaꞌɨɨ aꞌɨ́jna tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe. Ayee pu téꞌeme. Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe.
45’Mɨ ajta, aꞌɨ́ɨn tɨ hui tíꞌivaɨreꞌe, tɨ puaꞌa ayén tíꞌimuaꞌajca yee jéꞌecan pu u áꞌateere aꞌɨ́jna tɨ tinaaꞌíjca, ayée pu ajta tiráꞌamitɨejteꞌe aꞌame tɨ caí íiyaꞌata uvéꞌenejsin. Tɨ́ꞌɨj i autéjcheni tɨ huaꞌutévajxɨꞌɨn aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe, ɨ́ mej teteca, ajta ɨ́ mé ꞌuuca. Ajta pu hui autéchesin tɨ tiúꞌucuaꞌani, ajta tɨ nahuáj antiyéꞌen. Tɨ́ꞌɨj i huatétahuaisin.
46’Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe, aꞌɨ́ɨ pu uvéꞌenejsin jaꞌanáj tɨ puaꞌa caí rachúꞌeveꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu xaa uvéꞌenejsin aꞌatzaj tɨ puaꞌa caí pɨ́téjmuaꞌaree. Aꞌɨ́ɨ pu hui ajta puaíjtziꞌiraꞌa raatáꞌasin, jeíhua huápɨꞌɨ. Ayee pu cheꞌatá tíꞌijcɨꞌɨti aꞌij tɨ tihuáꞌacɨꞌɨti ɨ́ seica ɨ́ mej majta autéꞌɨtzeaara ɨ́ Dios jemi.
47’Aꞌɨ́jna tɨ tíꞌivaɨreꞌe, tɨ ajta tirúꞌumuaꞌaree aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe, jeíhua pu raꞌiréꞌevejsin navij cuaartaraꞌa jɨmeꞌe tɨ puaꞌa caí rɨ́ꞌɨ huaújruuren naꞌari caí ayén huárɨni aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe. 48Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌivaɨreꞌe tɨ ajta caí rúꞌumuaꞌareerecaꞌa aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa aꞌɨ́jna tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe, cɨ́j puꞌu raꞌiréꞌevejsin navij cuaartaraꞌa jɨmeꞌe tɨ puaꞌa ayén huárɨni tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen jɨmeꞌe aꞌiné capu rúꞌumuaꞌareerecaꞌa aꞌij tɨ yeꞌí huárɨni. Capu ayén tíꞌijcɨꞌɨti aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe.
’Ayee puꞌu xaa neꞌu, jaꞌatɨ tɨ naꞌa mej miyen tiraatáꞌa tɨ veꞌecán jɨ́n antiújmuaꞌareere áꞌaraꞌani, tɨ puaꞌa ayén veꞌecán jɨ́n tiꞌitéꞌijcatiꞌihua, ayée pu hui tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ jaítzeꞌe tiuꞌutátuiireꞌen meꞌɨ́jna jemi ɨ́ mej tíraaꞌíjcate. Ajta, jaꞌatɨ tɨ naꞌa mej miyen tiraatáꞌa tɨ cɨliéeneꞌe jɨ́n antiújmuaꞌareere áꞌaraꞌani, tɨ puaꞌa ayén cɨliéeneꞌe jɨ́n tiꞌitéꞌijcatiꞌihua, ayée pu cheꞌatá naꞌa tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ cɨ́j tiuꞌutátuiireꞌen meꞌɨ́jna jemi ɨ́ mej tíraaꞌíjcate.
Mej nuꞌu jáꞌitaꞌa autajúꞌun meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Jesús
(Mt. 10:34-36)
49’Ayee nu ꞌeen jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej nej ni puaíjtzi huaꞌutáꞌan neꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌij puaꞌa ꞌeen ɨ́ ru tzajtaꞌa matɨ́j menaꞌa puaꞌamé yen mé seijreꞌe íiyen chaanaca japua. Ajta ayée pu tinaꞌaráanajche ineetzi tɨ ari autéjcheni. 50Ayee pu ajta tíꞌinecɨꞌɨti ineetzi, ɨ́ nej jɨ́n rajpuaíjtzi naꞌame. Jéihua pu hui aꞌij puaꞌa neꞌase, ajta jeíhua pu aꞌij puaꞌa neꞌastɨ́ aꞌame ajta naꞌa caí nain teꞌentipuáꞌare.
51’¿Aꞌiné tejamuáꞌamitɨejteꞌe múꞌejmi? ¿Ni qui neꞌɨ́jna jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej mej mi rɨ́ꞌɨ tíꞌitechejca ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua? Canu aꞌatzu. Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe yee canu neꞌɨ́jna jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej sino mej mi jáꞌitaꞌa aꞌutácɨɨne. 52Ajta íjii tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame, ayée pu hui téꞌeme. Aꞌɨ́mej jɨmeꞌe ɨ́ mej anxɨ́vi ɨ́ teɨte, ɨ́ mej seɨcɨé menaꞌa che, ayée pu téꞌeme aꞌɨ́ɨ mú jáꞌitaꞌa aꞌutajúꞌun. Majta áꞌiyen ɨ́ mej huaíca, aꞌɨ́ɨ mú huáꞌajaaxɨéeviꞌira muáꞌajuꞌun aꞌɨ́mej ɨ́ mej huaꞌapua. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huaꞌapua, ayée mú cheꞌatá menaꞌa tihúaꞌajaaxɨejviꞌira muáꞌajuꞌun ɨ́ mej huaíca.
53’Ayee mú jáꞌitaꞌa aꞌutajúꞌun. Aꞌɨ́ɨ pu yaꞌupuáaraꞌan rájaaxɨéeviꞌira aꞌame aꞌɨ́jna ɨ́ ruyauj, ajta aꞌɨ́ɨn yaujraꞌan ayée pu cheꞌatá naꞌa tíꞌijjaaxɨéeviꞌira aꞌame ɨ́ rutáàta. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ náànajraꞌan, ayée pu cheꞌatá naꞌa tíꞌijjaaxɨéeviꞌira aꞌame aꞌɨ́jna ɨ́ ruyauj tɨ ꞌɨ́itaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn yaujraꞌan tɨ ꞌɨ́itaꞌa, ayée pu cheꞌatá naꞌa tíꞌijjaaxɨéeviꞌira aꞌame aꞌɨ́jna ɨ́ runáàna. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ muꞌuneáraꞌan ɨ́ tɨ ꞌɨ́itaꞌa ɨ́ tɨ ucarij, aꞌɨ́ɨ pu ajta rájaaxɨéeviꞌira aꞌame ɨ́ rumuꞌun ɨ́ tɨ ꞌɨ́itaꞌa tɨ temuaij. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ muꞌuneáraꞌan tɨ temuaij, aꞌɨ́ɨ pu hui ajta rájaaxɨéeviꞌira aꞌame ɨ́ rumuꞌun tɨ ucarij.
Ɨ́ mej nuꞌu jɨ́n ráamuaꞌaree tiꞌitɨ́j tɨ nuꞌu xɨcájraꞌa jetze pɨ́tíꞌirɨcɨ
(Mt. 16:1-4; Mr. 8:11-13)
54Tɨ́ꞌɨj i ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte ɨ́ mej aꞌuun ajteáxɨɨrecaꞌa tɨjɨ́n:
―Jɨ́meꞌen xuꞌu jaitɨri huaseíj tɨ aꞌijnéj, yéncɨ pújmeꞌen, setɨ́ꞌɨj si siyen tíꞌixaxaꞌa yee muꞌuri huatéviiyi. Ajta, ayée pu tíꞌirɨneca. 55Naꞌari tɨ puaꞌa huatáꞌeecare tɨ yeete pújmeꞌen eꞌitáninei, ayée xu hui tíꞌixaxaꞌa tɨjɨ́n teájxɨcaj pu aꞌame. Ajta, ayée pu tíꞌirɨneca.
56’Múꞌeen, mɨ sej caí mé uumuámuaꞌaree, múꞌeen xu siyen raayɨ́ꞌɨtɨ aꞌij sej yeꞌí tiuꞌutaxáj aꞌij tɨ tiꞌitɨ́ rɨni ɨ́ júteꞌe nusu íiyen chaanaca japua. Mɨ́ seajta múꞌeen, caxu hui aꞌatzu raayɨ́ꞌɨtɨ aꞌij sej yeꞌí tiuꞌutaxáj aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ tiꞌitɨ́ rɨni itejmi jemi aꞌíjna xɨcájraꞌa jetze nej yé huatéjvee inee múꞌejmi jemi.
Sej nuꞌu ráahuauni sej rɨ́ꞌɨ éeneꞌen aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej amuájchaꞌɨɨreꞌe
(Mt. 5:25-26)
57’Nicheꞌe seɨj tejámuaataꞌíhuaꞌu. ¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n secaí raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen rujɨ́ɨmuaꞌa aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe? 58-59Patɨ́ꞌɨj pauj huaméꞌen juye jetze jamuan aꞌɨ́jna tɨ muájchaꞌɨɨreꞌe sej raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen aꞌɨ́jna jemi ɨ́ juees, patáꞌaj raatáhuavii temuaꞌa naa sej seuj juye jetze raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen. Naꞌari tɨ puaꞌa pecaí piyen huárɨni, aꞌɨ́ɨ pu hui muáꞌaviꞌitɨn ɨ́ jueesi jemi. Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn juees, aꞌɨ́ɨ pu tiuꞌutátuiireꞌesin múꞌeetzi aꞌɨ́jna jemi ɨ́ polisiiya. Ajta aꞌɨ́ɨn polisiiya, aꞌɨ́ɨ pu muaꞌiteánajsin. Ayee nu tíꞌimuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, camu hui íiyaꞌata muaꞌirátuaasin ajta penaꞌa caí tiuꞌunájchita nain jɨmeꞌe aꞌachú mej muajíjveꞌen. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa.
Currently Selected:
San Lucas 12: crn
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© 2008, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved.