Ne elégedj meg a biztonsággalMinta

Nincs több kifogás

A legtöbb ember, aki nehezen küzdi le a félelmeit, akkora csalódást élt meg, hogy még a legszebb álmait is átszövi a bukástól való félelem mérge. Nincs hely a hitnek, ha az elméd zsúfolásig telt a „mi lesz, ha” kérdésekkel. Az az élet, ami a lehető legrosszabb végkimenetelre van kihegyezve, olyan, mintha egy barlangban élnéd – ez nem szabadság. Idővel rájössz, hogy különbség van aközött, amikor vigyázol a lelkedre; és aközött, amikor korlátok közé szorítod. Megtanulod, hogyan ne beszéld le magad mindarról a jóról, amit Isten ígért azoknak, akik az Ő célja szerint élnek.

Te, túlélő barátom, nem fogsz megelégedni egy olyan élettel, amit a bizonytalanság és a múltbeli tapasztalatok irányítanak. Olyan erőhöz van hozzáférésed, ami képes téged megszabadítani minden mentális és érzelmi köteléktől, ami arról győzött meg, hogy neked nem jár egy jobb élet. Nem tudunk egyszerre ebből az erőből élni, és közben a kifogásainkba is kapaszkodni. A szívednek, az elmédnek és a kezeidnek üresnek kell lenni, hogy meg tudd ragadni azt, ami előtted van.

A kifogásoktól való megszabadulás szokását a gondolkodásunkban, a kommunikációnkban és a tetteinkben is gyakorolnunk kell. Csak olyan beszédnek van helye, ami azt mondja: Megteszem! Akkor tudunk növekedni, ha szembefordulunk a múltbéli tapasztalatainkkal, és azzal, ahogyan azok megváltoztattak minket. Felvehetsz új szokásokat, és eddig sosem látott eltökéltséggel továbbléphetsz, de tudnod kell, hogy a múltban mi tartott vissza. Ha a gyógyulásod és a teljessé válásod felett eddig nem te rendelkeztél, hanem mások; akkor ezután is mindig felhatalmazásra fogsz várni, hogy továbbléphess.

Ne engedd, hogy az életed a demokrácia határozza meg. A legközelebbi barátaid nem feltétlen tudják, hogyan vezessenek át téged egy csalódáson, vagy ami még rosszabb: nekik lesz szükségük a te szenvedésedre, hogy elvonja a figyelmüket a saját megtörtségükről. Kerüld el a kísértést, hogy a saját gyógyulásod mások jóváhagyásától és felhatalmazásától függjön.

A híd, ami összeköti azt az embert, aki egykor voltál, azzal a személlyel, akinek Isten szán téged, a sebezhetőség tégláival van kirakva, amit összefog az alázatosság habarcsa és egy tökéletes terv, hogy azok a dolgok, amik egykor bántottak, most eszközök legyenek abban, hogy jobbá tegyenek. Ha kész vagy elengedni a kifogásokat és elhatároztad, hogy továbblépnél, már le is tetted az első téglát; de még mindig sok munka vár.