BibleProject | Hogyan olvasd a BibliátMinta

17. nap: Bibliai törvények

Ha már megpróbáltad a Bibliát az elejétől olvasni, észrevehetted, hogy a 69. fejezettől (egész pontosan a 2Mózes 19-től) a történet nagyon belassul, mert teret kapnak az ősi Izráelnek adott törvények. Ezekből több, mint 600 van! De miért vannak a történetben? A Biblia olvasójaként be kellene tartani ezeket vagy mit kéne velük kezdeni? És hogy kapcsolódnak a történet újszövetségi részéhez, amikor Jézus megjelenik?

Ezek óriási kérdések, amiket a mai videóban megvizsgálunk, de itt van kezdetnek néhány támpont:

1. Az Ószövetség nem egy törvénykönyv, hanem Izráel népe ezeket annak a szövetségi kapcsolatnak a feltételeiként kapta, amelyet az őket Egyiptomból kiszabadító Istennel kötöttek. A szövetségkötés szertartása a 2Mózes 19–24. fejezetekben található, ahol a Tízparancsolat is van és további 42parancsolat, melyek Izráel népének istentiszteleteihez, igazságszolgáltatásához és társadalmi életéhez adnak iránymutatást.
2. Ezeket a törvényeket azért kapták, hogy „papok királysága” legyenek (2Mózes 19,4–6), egy olyan közösséggé, amely különbözik a környező népektől, és így képviseli számukra Isten jelenlétét és jellemét.
3. A szövetséget Isten úgy pecsételte meg, hogy elkészíttette az Éden kicsinyített mását, hogy így már a népe között lakhasson – ez a kijelentés sátra (2Mózes 25–31, 35–40).
4. A törvények után folytatódik a történet, de innentől kezdve az elbeszélések és a szövetség további törvényei váltakoznak egymás után. Az itt lévő elbeszélésekben általában az izráeliták pont azokat a törvényeket szegik meg, amiket épp azelőtt fogadtak el! Ez a mintázat az aranyborjú történetével kezdődik (2Mózes 32–34), aztán Áron fiainak lázadásával (3Mózes 9), a gonosz szellemek imádatával (3Mózes 17) , és az izráeliták pusztában való folyamatos lázadásával folytatódik (4Mózes 11–21).

Ez a mintázat része a Tóra kommunikációs stratégiájának: megmutatja, hogy a törvényeket Izráel népe azért kapta, hogy Isten akarata szerint élhessenek, de minden alkalommal kudarcot vallottak. Ezért Mózes az izráelitákhoz intézett utolsó beszédeiben (5Mózes 30–32) már előre megjósolja, hogy végleg elbuknak majd és száműzetnek az ígéret földjéről. Mózes azt is mondja, hogy csak úgy válhatnak Isten hűséges szövetségeseivé, ha Ő átformálja a szívüket. Jó sok mindenről lehetne itt beszélni, de a lényeg, hogy ez a néhány száz törvény része annak az útnak, amely végül ugyanarra a jövőre mutat, amire a próféták is (lásd Jeremiás31 vagy Ezékiel 36–37): csak akkor leszünk képesek igazán szeretni Istent és bízni bölcsességében, ha teremtő Lelke átformál bennünket.

Ebbe a történetbe lép be Jézus, amikor azt mondja, hogy azért jött, hogy betöltse a törvényt (Máté 5,17–48), valamint hogy a törvény betöltése az, ha szereted Istent és a felebarátodat (Máté 22,34–40). Ez ugyanaz a történet, amely a Lélek munkája által Jézus követőiben is folytatódik (Galata 5,13–23). A törvények tehát kulcsfontosságú szerepet töltenek be a bibliai történetben, és különösen oda kell figyelnünk ahhoz, hogy lássuk hogyan áll össze mindez, és hogy a törvények hogyan vezetnek el bennünket Jézushoz.