Ébredj Rá Isten Életedre Vonatkozó Akaratára!Minta

Istent nemcsak a célállomásunk érdekli, hanem az utazásunk is!

Csodálatos kisgyermekek apjaként annyit mondhatok – amikor kissrácok beszállnak egy járműbe, csak egy dolog jár a fejükben: hogy célba érjenek. Öt perce indultunk egy öt órás útra, és a gyermekeim megkérdezik: „Ott vagyunk már? Megérkeztünk? Ott vagyunk már?” És a szűnni nem akaró tudakozódás nem hagy alább, míg célba nem érünk.

Sokan mi is ugyanígy vagyunk Isten akaratával az életünkben – már ott akarunk lenni a célban, és punktum. Már hallanánk a kis GPS egységet, amint bejelenti: „Érkezés a célhoz”. Ám a legtöbb esetben jó hosszú idő eltelik Isten elhívása és aközött, amikor betöltöttük az akaratát az életünkben. Valamit meg kell értenünk: az utazás fontos folyamat, ami Isten számára roppant lényeges. Fejlődésünknek és előkészületünknek jelentőségteljes része az a folyamat, amelynek során engedelmesen, lépésről lépésre, sok ismeretlenen, próbán és nehézségen keresztül követjük Őt.

Egy kisfiú talált egy pillangót, amelyik éppen a gubójából próbált kitörni. A fiú úgy döntött, segíteni fog a küszködő lepkének, de amikor felnyitotta a gubót, felfedezte, hogy a lepke összezsugorodott, gyenge állapotban van belül – annyira törékeny állapotban, hogy hamarosan el is pusztult. A fiú nem vette figyelembe, hogy a pillangók fejlődésének nélkülözhetetlen része az, hogy a gubónak nekifeszülnek. A küzdelem híján, amit a gubó biztosít számukra, nem lenne erejük az életben maradáshoz, miután kibújtak.

Isten használja az utazást arra, hogy hitre tanítson bennünket, megtisztítsa a jellemünket, és fölkészítsen az előttünk álló nagyobb kihívásokra. „Hogyha gyalogokkal futsz, és elfárasztanak téged: mi módon versenyezhetnél a lovakkal? És ha csak békességes földön vagy bátorságban: ugyan mit cselekednél a Jordán hullámai között?” (Jeremiás 12:5). A legtöbb esetben nem állnánk készen utazás nélkül belépni annak teljességébe, amit Isten a számunkra tartogat. Az utazás nem csupán arról szól, hogy beteljesítsük Isten akaratát az életünkre vonatkozóan, hanem – sok különféle módon – szerves része is annak az akaratnak.

Ami azt illeti, még ha Isten akarata kikutatásának folyamatában is vagy éppen, tulajdonképpen részben már be is töltöd azt. A Zsoltárok 32:8-ban Isten ezt ígéri: „Bölccsé teszlek és megtanítlak téged az útra, amelyen járj”. Barátom, egy pillanatra se kövesd el azt a hibát, hogy csak mert jelenleg nem tudod, mi Isten akarata az életeddel, egy lépést sem teszel előre! Éppen most is történik valami. A jelenlegi helyzet feszíti a hitedet és próbára teszi a türelmedet. Szellemi füleid a Szellem hangjára hangolódnak, miközben hallgatod. Megbirkózol a kétségekkel és a kérdéseiddel. Talán nagy küzdelmen mész keresztül, de a harc része mindannak a folyamatnak, melyben Isten teljes akarata valósággá lesz az életedben. Isten mindig előre felkészít arra, amit a számunkra tartogat! Meglehet, kényelmetlen ez a folyamat, mégis szükség van rá. Készülj fel – jó dolgok fognak történni veled!

Tedd meg ma a következő lépést engedelmességben! És emlékezz, hogy az ismeretlenen, a próbákon és a nehézségeken keresztül haladva Isten veled van. Az ismeretlen időszakokat jelentőségteljes és előremutató fejlődéssé fordítja, miközben felkészít ahhoz a fantasztikus célhoz, ami vár rád!