Máté 9
9
Jézus meggyógyítja a bénát
(Mk 2,1–12; Lk 5,17–26)
1Jézus hajóra szállva átkelt, és elment a maga városába. 2És íme, odavittek hozzá egy bénát, aki ágyban feküdt. Amikor Jézus látta hitüket, így szólt a bénához: Bízzál, fiam, megbocsáttatnak a te bűneid. 3Ekkor néhányan az írástudók közül így szóltak magukban: Istenkáromló! 4Jézus pedig, mivel ismerte gondolataikat, ezt mondta: Miért gondoltok gonoszt szívetekben? 5Ugyan mi könnyebb? Azt mondani, hogy megbocsáttatnak a te bűneid, vagy ezt mondani: Kelj fel, és járj? 6De azért, hogy megtudjátok, az Emberfiának van hatalma bűnöket megbocsátani a földön – ekkor ezt mondta a bénának: Kelj fel, vedd az ágyadat, és menj haza! 7Ő pedig felkelt, és hazament. 8Amikor a sokaság ezt látta, félelem fogta el őket; és dicsőítették Istent, aki ilyen hatalmat adott az embereknek.
Jézus elhívja Mátét
(Mk 2,13–17; Lk 5,27–32)
9Amikor Jézus továbbment onnan, meglátott egy embert a vámszedő helyen ülni, akit Máténak hívtak, és így szólt hozzá: Kövess engem! Az felkelt, és követte őt. 10És történt, amikor Jézus asztalnál ült a házban, hogy sok vámszedő és bűnös jött, és odatelepedett Jézushoz és az ő tanítványaihoz. 11Meglátták ezt a farizeusok, és szóltak tanítványainak: Miért eszik a ti mesteretek vámszedőkkel és bűnösökkel együtt? 12Ő pedig, amikor ezt meghallotta, így szólt: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. 13Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent ez: „Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot.” Mert nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.
Jézus tanítása a böjtről
(Mk 2,18–22; Lk 5,33–39)
14Akkor odamentek hozzá János tanítványai, és megkérdezték: Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem böjtölnek? 15Jézus ezt mondta nekik: Gyászolhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? De jönnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor böjtölni fognak. 16Senki sem tesz foltot új posztóból régi ruhára, mert a toldás tovább szakítja a ruhát, és még nagyobb lesz a szakadás. 17Újbort sem töltenek régi tömlőbe, mert a tömlő szétreped: a bor is kiömlik, a tömlő is tönkremegy; hanem újbort új tömlőbe töltenek, és akkor mindkettő megmarad.
A vérfolyásos asszony meggyógyítása
Jairus leányának feltámasztása
(Mk 5,21–43; Lk 8,40–56)
18Miközben ezeket mondta nekik, íme, egy elöljáró ment hozzá, leborult előtte, és így szólt: A leányom most halt meg, de jöjj, tedd rá a kezed, és élni fog. 19Jézus felkelt, és követte őt tanítványaival együtt.
20És íme, egy tizenkét éve vérfolyásos asszony odament hozzá, és hátulról megérintette ruhája szegélyét, 21mert ezt mondta magában: Ha csak megérinthetem a ruháját, meggyógyulok. 22Amikor Jézus megfordult, és meglátta őt, így szólt: Bízzál, leányom, a te hited megtartott téged. És meggyógyult az asszony abban az órában.
23Amikor Jézus bement az elöljáró házába, és meglátta a furulyásokat meg a zajongó sokaságot, 24így szólt: Menjetek innen, mert nem halt meg a leányka, csak alszik. Azok pedig kinevették őt. 25Amikor azután kiküldték onnan a sokaságot, bement, megfogta a leányka kezét, mire az felkelt. 26És híre ment ennek az egész vidéken.
Jézus meggyógyít két vakot
(Mt 20,29–34; Mk 10,46–52; Lk 18,35–43)
27Amikor Jézus továbbment onnan, követte őt két vak, akik ezt kiáltozták: Könyörülj rajtunk, Dávid Fia! 28Amikor bement a házba, odamentek hozzá a vakok; Jézus pedig megkérdezte tőlük: Hiszitek-e, hogy meg tudom ezt tenni? Ezt felelték: Igen, Uram! 29Ekkor megérintette a szemüket, és ezt mondta: Legyen a ti hitetek szerint! 30Erre megnyílt a szemük. Jézus pedig megparancsolta nekik: Vigyázzatok, senki meg ne tudja! 31De azok kimenve onnan, elterjesztették hírét az egész vidéken.
Jézus meggyógyítja a megszállott némát
(Mt 12,22–24; Mk 3,22; Lk 11,14–15)
32Alighogy ezek elmentek, íme, odavittek hozzá egy megszállott némát. 33Miután kiűzte belőle az ördögöt, megszólalt a néma, a sokaság pedig elcsodálkozott, és ezt mondta: Sohasem láttak még ilyet Izráelben! 34A farizeusok viszont ezt mondták: Az ördögök fejedelmével űzi ki az ördögöket.
Az aratnivaló sok, a munkás kevés
(Mk 6,6.34; Lk 10,1–2; Jn 4,35)
35Jézus bejárta a városokat és a falvakat mind, tanított a zsinagógáikban, hirdette a mennyek országának evangéliumát, gyógyított mindenféle betegséget és erőtlenséget. 36Amikor látta a sokaságot, megszánta őket, mert elgyötörtek és elveszettek voltak, mint a juhok pásztor nélkül. 37Ekkor így szólt tanítványaihoz: Az aratnivaló sok, de a munkás kevés: 38kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába.
Jelenleg kiválasztva:
Máté 9: RÚF
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Hungarian Protestant New Translation Revised © Hungarian Bible Society, 2014