AZ ÖRÖMHÍR LUKÁCS SZERINT 23:26-43

Amikor elvezették, megfogtak egy bizonyos cirénei Simont, ki a mezőről jött haza, s arra rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után. A nép nagy sokaságban kísérte, asszonyok is, akik mellüket verték és siratták őt. Jézus azonban hátrafordult hozzájuk és így szólt: „Jeruzsálem leányai, ne sírjatok rajtam. Inkább magatokon sírjatok, s gyermekeiteken. Mert napok jönnek, melyeken ezt fogják mondani: Boldogok a meddők, a méhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak. Azokban a napokban azt mondogatják majd a hegyeknek: Essetek ránk, és a halmoknak: Borítsatok el minket. Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi lesz a szárazzal?” Kivezettek más elítélteket, két gonosztevőt is, hogy vele együtt megfeszítsék. Mikor kiértek arra a helyre, melyet Koponyának neveznek, ott megfeszítették őt, a gonosztevőket is, egyiket jobb felől, másikat bal felől. „Atyám, mondotta Jézus, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekesznek.” Azután szétosztották ruháit, és sorsot vetettek rájuk. A nép pedig ott állott és nézegetett. Az elöljárók gúnyolták őt: „Másokat megmentett, mentse meg magát, ha ő az Isten Felkentje, a kiválasztott.” Gúnyolták őt a katonák is, akik hozzámentek s ecetet vittek neki és így szóltak: Ha te vagy a zsidók királya, mentsd meg magadat.” Felirat is volt felette: „Ő a zsidók királya.” A felfüggesztett gonosztevők közül is az egyik káromolta: „Hát nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is.” De megszólalt a másik, és korholta őt: „Nem féled az Istent? – mondotta neki –, hiszen ugyanaz az ítélet van rajtad? Mi igazságosan szenvedünk, mert annak méltó büntetését kapjuk, amit tettünk, ő azonban semmi helytelent nem tett.” Majd így szólt: „Jézus, emlékezzél meg rólam, ha eljössz majd királyságodban.” Jézus ezt felelte rá: „Bizony azt mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban.”