2
Kövessük Krisztus példáját!
1Ha tehát helye van Krisztusban az intésnek, ha helye van a szeretet vigasztalásának, ha helye van a Lélekben való közösségnek, ha helye van a szívnek és könyörületességnek, 2akkor teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyetértésben, ugyanazon szeretettel viseltetvén egymás iránt, egy érzésben, ugyanazon akarattal törekedjetek. 3Semmit nem cselekedjetek versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan tartsátok egymást különbnek magatoknál. 4Ne nézze senki csak a maga hasznát, hanem a másokét is.
5Ezért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is, 6aki mikor Istennek formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, 7hanem önmagát megüresítette, szolgai formát vett föl, emberekhez hasonlóvá lett. 8És mikor olyan lett, mint egy ember, megalázta magát, engedelmes volt a halálig, mégpedig a keresztfának haláláig. 9Ezért az Isten is felmagasztalta őt, és oly nevet ajándékozott neki, amely minden név fölött való; 10hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. 11És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.
Fényleni, mint a csillagok
12Ezért, szerelmeseim, amiképpen mindenkor engedelmeskedtetek, nemcsak az én jelenlétemben, hanem sokkal inkább most, a távollétemben, félelemmel és rettegéssel munkálkodjatok üdvösségeteken; 13mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a tetteket jó kedvéből.
14Mindent zúgolódások és versengések nélkül cselekedjetek, 15hogy feddhetetlenek és tiszták legyetek, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, akik között fényletek, mint csillagok e világon. 16Életnek beszédét mutassátok nékik; hogy dicsekedhessem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, sem nem fáradtam hiába. 17De ha kiontatom is italáldozatként a ti hitetek áldozatánál és papi szolgálatánál, mégis örülök, és együtt örülök mindnyájatokkal. 18Azonképpen ti is örüljetek, és örüljetek együtt velem.
Timóteus és Epafroditosz
19Reménykedem pedig az Úr Jézusban, hogy Timóteust rövidesen elküldöm hozzátok, hogy én is felviduljak, meghallva a dolgaitokat. 20Mert nincsen velem senki más, aki olyan lelkületű volna, mint ő, aki igazán szívén viselné dolgaitokat. 21Mert mindenki a maga hasznát keresi, nem a Krisztus Jézusét. 22Az ő kipróbált voltát pedig ismeritek, hogy miképpen atyjával a gyermek, úgy szolgálta ő velem együtt az evangélium ügyét. 23Ezért remélem, hogy elküldöm őt tüstént, mihelyst meglátom saját dolgaim állását, 24és bízom az Úrban, hogy magam is csakhamar el fogok menni.
25De azért szükségesnek tartom, hogy Epafroditoszt, az én atyámfiát és munkatársamat és bajtársamat, aki nektek követetek és szükségemben áldozatot hozó szolgátok, hazaküldjem hozzátok, 26mivelhogy vágyva vágyott mindnyájatok után, és gyötrődött amiatt, hogy meghallottátok, hogy ő beteg volt. 27Mert bizony beteg volt, halálhoz közel; de az Isten megkönyörült rajta, nemcsak őrajta, hanem rajtam is, hogy szomorúság ne jöjjön szomorúságomra. 28Ezért hamarabb küldtem őt haza, hogy ha majd meglátjátok őt, ismét örüljetek, és nékem is kisebb legyen a szomorúságom. 29Fogadjátok azért őt az Úrban teljes örömmel; és az ilyeneket megbecsüljétek: 30mert a Krisztus dolgáért jutott majdnem halálra, kockára tette életét, hogy kárpótoljon engem azért, hogy ti nem lehettetek szolgálatomra.
Loading reference in secondary version...

The New Testament: Life, Truth and Clarity
(Ujszövetseg: elet, igazsag es vilagossag)
Copyright © 2003 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.