YouVersion Logo
Search Icon

János 12

12
Krisztus megkenetése Bethániában
(Vers 1–8: v. ö. Máté 26,6–13. Márk 14,3–9.)
1Jézus azért hat nappal a husvét előtt méne Bethániába, a #Mát. 26,6. Márk 14,3. hol a megholt Lázár vala, a kit feltámasztott a halálból. 2Vacsorát készítének azért ott néki, és Mártha szolgál vala fel; Lázár pedig egy vala azok közül, a kik együtt ülnek vala ő vele. 3Mária azért elővévén egy font igazi, drága nárdusból való kenetet, megkené a Jézus lábait, és megtörlé annak lábait a saját hajával; a ház pedig megtelék a kenet illatával. 4Monda azért egy az ő tanítványai közül, Iskáriótes Júdás, Simonnak fia, a ki őt elárulandó vala: 5Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénáron, és miért nem adták a szegényeknek? 6Ezt pedig nem azért mondá, mintha néki a szegényekre volna gondja, hanem mivelhogy tolvaj vala, és nála vala #rész13,29. az erszény, és amit abba tesznek vala, elcsené. 7Monda azért Jézus: Hagyj békét néki; az én temetésem idejére tartogatta ő ezt. 8Mert szegények mindenkor #5 Móz. 15,11. Mát. 26,11. Márk 14,7. vannak veletek, én pedig nem mindenkor vagyok. 9A zsidók közül azért nagy sokaság értesült vala arról, hogy ő ott van: és oda menének nemcsak Jézusért, hanem hogy Lázárt is lássák, a kit feltámasztott a #rész11,43.44. halálból. 10A papifejedelmek pedig tanácskozának, hogy Lázárt is megöljék; 11Mivelhogy a zsidók közül sokan ő miatta menének oda és hivének a Jézusban.
Krisztus bevonulása Jeruzsálembe
(Vers 12–19: v. ö. Máté 21,1–11. Márk 11,1–10. Luk. 19,29–40.)
12Másnap a nagy sokaság, a mely az ünnepre jött vala, hallván, hogy Jézus Jeruzsálembe jő, 13Pálmaágakat vőn, és kiméne elébe, és kiált vala: Hozsánna: #Mát. 21,9. Márk 11,9. Luk. 19,38. Zsolt. 118,26. Áldott, a ki jő az Úrnak nevében, az Izráelnek ama királya! 14Találván pedig Jézus egy szamarat, felüle arra, a mint meg van írva: 15Ne félj Sionnak leánya: Ímé #Zak. 9,9. a te királyod jő, szamárnak vemhén ülve. 16Ezeket pedig nem értették eleinte az ő tanítványai: hanem mikor megdicsőítteték Jézus, akkor emlékezének vissza, hogy ezek ő felőle vannak megírva, és hogy ezeket mívelték ő vele. 17A sokaság azért, a mely ő vele vala, mikor kihívta Lázárt a koporsóból és feltámasztotta őt a halálból, bizonyságot tőn. 18Azért is méne ő elébe a sokaság, mivel hallá, hogy ezt a csodát mívelte vala. 19Mondának azért a farizeusok egymás között: Látjátok-é, hogy semmit sem értek? Ímé, mind e világ ő utána megy.
Krisztus halálának gyümölcséről
20Néhány görög is vala azok között, a kik felmenének, hogy imádkozzanak az ünnepen: 21Ezek azért a galileai Bethsaidából való #rész1,45. Filephez menének, és kérék őt, mondván: Uram, látni akarjuk a Jézust. 22Megy vala Filep és szóla Andrásnak, és viszont András és Filep szóla Jézusnak. 23Jézus pedig felele nékik, mondván: Eljött #rész17,1. az óra, hogy megdicsőíttessék az embernek Fia. 24Bizony, bizony mondom néktek: Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem. 25A ki szereti a maga életét, #Mát. 10,39. 16,25. Márk 8,35. Luk 9,24. 17,33. elveszti azt; és a ki gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt. 26A ki nékem szolgál, engem kövessen; és a hol én vagyok, #rész14,3. 17,24. 1 Thess. 4,17. ott lesz az én szolgám is: és a ki nékem szolgál, megbecsüli azt az Atya. 27Most az én lelkem háborog; és mit mondjak? Atyám, ments meg engem ettől az órától. De azért jutottam ez órára. 28Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet! Szózat jöve azért az égből: Meg is dicsőítettem, és újra megdicsőítem. 29A sokaság azért, a mely ott állt és hallotta vala, azt mondá, hogy mennydörgött; mások mondának: Angyal szólt néki. 30Felele Jézus és monda: Nem én érettem lőn e szó, hanem ti érettetek. 31Most van e világ kárhoztatása; most vettetik ki e világ fejedelme: 32És én, ha felemeltetem e #rész3,14. 8,28. földről, mindeneket magamhoz vonszok. 33Ezt pedig azért mondá, hogy megjelentse, milyen halállal kell meghalnia. 34Felele néki a sokaság: Mi azt hallottuk a törvényből, hogy a Krisztus örökké megmarad: #2 Sám. 7,13. Zsolt. 72,17. 89,29.36. Zsolt. 110,4. Ésa. 9,6.7. Ezék. 37,25. Dán. 2,44. 7,14.27. hogyan mondod hát te, hogy az ember Fiának fel kell emeltetnie? Kicsoda ez az ember Fia? 35Monda azért nékik Jézus: Még egy kevés ideig veletek van a #rész1,9. világosság. Járjatok, a míg világosságotok van, hogy sötétség ne lepjen meg titeket: és a ki a sötétségben jár, nem tudja, #1 Ján. 2,10. hová megy. 36Míg a világosságotok megvan, higyjetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek. Ezeket mondá Jézus, és elmenvén, elrejtőzködék előlük.
A zsidók hitetlensége
37És noha ő ennyi jelt tett vala előttük, mégsem hivének ő benne: 38Hogy beteljesedjék az Ésaiás #Ésa. 53,1. próféta beszéde, a melyet monda: Uram, ki hitt a mi tanításunknak? és az Úr karja kinek jelentetett meg? 39Azért nem hihetnek vala, mert ismét monda Ésaiás: 40Megvakította #Ésa. 6,9. Mát. 13,14. Márk 4,12. Luk. 8,10. Csel. 28,27. Róm. 11,8. az ő szemeiket, és megkeményítette az ő szívöket; hogy szemeikkel ne lássanak és szívökkel ne értsenek, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket. 41Ezeket mondá Ésaiás, a mikor látá az #Ésa. 6,1. ő dicsőségét; és beszéle ő felőle. 42Mindazáltal a főemberek #rész7,48. közül is sokan hivének ő benne: de a farizeusok miatt nem vallák be, hogy ki ne rekesztessenek a gyülekezetből: 43Mert inkább szerették az emberek dicséretét, mintsem az #rész5,44. Istennek dicséretét. 44Jézus pedig kiálta és monda: A ki hisz én bennem, nem én bennem hisz, hanem abban, a ki elküldött engem. 45És a ki engem lát, #rész14,9. azt látja, a ki küldött engem. 46Én világosságul #rész8,12. 9,5. jöttem e világra, hogy senki ne maradjon a sötétségben, a ki én bennem hisz. 47És ha valaki hallja az én beszédeimet és nem hisz, én nem kárhoztatom azt: mert nem azért jöttem, hogy kárhoztassam a #rész3,17. világot, hanem hogy megtartsam a világot. 48A ki megvet engem és nem veszi be az én beszédeimet, van annak, a ki őt kárhoztassa: a beszéd, a melyet szólottam, az kárhoztatja azt az utolsó napon. 49Mert én nem magamtól #rész14,10. szóltam; hanem az Atya, a ki küldött engem, ő parancsolta nékem, hogy mit mondjak és mit beszéljek. 50És tudom, hogy az ő parancsolata örök élet. A miket azért én beszélek, úgy beszélem, a mint az Atya mondotta vala nékem.

Currently Selected:

János 12: HUNK

Highlight

Share

Copy

None

Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in

YouVersion uses cookies to personalize your experience. By using our website, you accept our use of cookies as described in our Privacy Policy