1
Je̱ Ka̱ts je̱ Ayook tseꞌe jayuvimpijt
1Ku veꞌe juuꞌ jaty cho̱o̱ꞌntk, jé̱janits je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌna je̱ Ka̱ts je̱ Ayook; je̱ Nteꞌyam ma̱a̱tts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌit vanꞌítani, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam. 2Ku veꞌe juuꞌ jaty cho̱o̱ꞌntk, je̱ Nteꞌyam ma̱a̱tts je̱ꞌe̱ veꞌe. 3Je̱ Ka̱ts je̱ Ayook ma̱a̱t tseꞌe je̱ Nteꞌyam nu̱jom juuꞌ jaty du̱pa̱mku̱jx. Ni tía xa veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ja je̱tseꞌe je̱ꞌe̱ ma̱a̱t ñu̱nkayakpu̱u̱jm. 4Je̱ Ka̱ts je̱ Ayook tseꞌe je̱ joojntykin du̱ka̱ꞌmip. Ax je̱ joojntykin juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe kya̱ꞌmip, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ jayu du̱mo̱o̱yp je̱ ajajtk. 5Je̱ ajajtk tseꞌe du̱kujajp du̱kuta̱ꞌkxp je̱ ako̱o̱ꞌts it; kaꞌa tseꞌe je̱ ako̱o̱ꞌts it du̱ꞌama̱a̱daaga je̱tseꞌe du̱yakko̱o̱ꞌtsat je̱ ajajtk.
6Je̱ji xa veꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam ke̱jxju, Juaants je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j. 7Je̱ꞌe̱ tseꞌe ñu̱miin je̱tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n du̱pá̱mu̱t je̱tseꞌe je̱ jayu du̱vaajnjat je̱ts ta̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱ka je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe ijtp ax joꞌn je̱ kujajpa je̱ kuta̱ꞌkxpa, veꞌem tseꞌe anañu̱joma je̱ jayu je̱ꞌe̱ du̱jaanchjávadat. 8Ka je̱ Juaanapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe ijtp ax joꞌn je̱ kujajpa je̱ kuta̱ꞌkxpa, je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱neꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n du̱pa̱a̱m je̱ꞌe̱ ka̱jx pa̱neꞌe veꞌem ax joꞌn je̱ kujajpa je̱ kuta̱ꞌkxpa. 9Je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe ijtp ax joꞌn je̱ kujajpa je̱ kuta̱ꞌkxpa, je̱ꞌe̱ tseꞌe miin yaja naxviijn, je̱ꞌe̱ tseꞌe anañu̱joma je̱ jayu du̱yakvijp du̱yakke̱jp. Yájats je̱ꞌe̱ veꞌe naxviijn myiijn, 10yájats je̱ꞌe̱ veꞌe naxviijn vyeꞌna, je̱ꞌe̱ ma̱a̱t tseꞌe ya̱ naxviijnit it yakpu̱u̱jm, kaꞌa tseꞌe je̱ jayu yꞌíxaiji. 11Je̱ jyayu veꞌe ñu̱miin, kaꞌa tseꞌe kyuva̱jkjidi. 12Natyukpitsumvaatsju̱du tseꞌe juuꞌ veꞌe kuva̱jkju̱du je̱tseꞌe jyaanchjaꞌvijidi, je̱ꞌe̱da tseꞌe kyutojku̱nmo̱o̱y je̱tseꞌe yꞌíttat je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱kta. 13Ax ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap tseꞌe yꞌitta je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱kta ku̱xeꞌe kye̱ꞌxti ax joꞌn je̱ naxviijnit jayu, ni ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap tseꞌe ku veꞌe kye̱ꞌxti ku̱xeꞌe veꞌem je̱ jayu du̱nu̱pa̱a̱jmtkidi, nay ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap tseꞌe ku veꞌe kye̱ꞌxti ku̱xeꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk veꞌem du̱tsa̱k, je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe yꞌitta je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱kta ku̱xeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ nam joojntykin myo̱o̱jyjidi.
14Ax je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe je̱ Ka̱ts je̱ Ayook, je̱ꞌe̱ tseꞌe jayuvimpijt, je̱ꞌe̱ tseꞌe joojntyki u̱u̱ꞌm ma̱a̱tta, tum je̱ kunooꞌkxu̱n ma̱a̱t je̱ts je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe. Nꞌixts a̱a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Nteꞌyam tun toꞌk yꞌOnu̱kip, o̱o̱yeꞌe je̱ ma̱jin du̱tunjayep. 15Jidu̱ꞌu̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Juan je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n du̱pu̱u̱jm, ma̱kk tseꞌe kya̱jts je̱tseꞌe vyaajñ:
―Ya̱ꞌa̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱ts miitseꞌe ntukmuko̱jtstu ku a̱tseꞌe nvaajñ je̱ts je̱ꞌe̱ pa̱n a̱tseꞌe xpaꞌu̱xꞌo̱o̱kip, nu̱yojkts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱nu̱ma̱ja je̱ts kaꞌa veꞌe a̱ts, ku̱x ijtnuvam je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌna je̱ts kaꞌanum a̱ts ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ.
16Anañu̱joma xa veꞌe xkunooꞌkxumda je̱tseꞌe xtoojnjimda je̱ maaꞌyu̱n kamacho̱o̱vna. 17Yakmo̱ꞌyumdu tseꞌe je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Moisés yaktukka̱ta̱jki, ax je̱ Jesucristo tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jki je̱ts tu̱v je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tooꞌ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam kyo̱jts je̱ts cha̱jkpeꞌe je̱tseꞌe anañu̱joma je̱ jayu je̱ maaꞌyu̱n du̱toojnjat. 18Ni pa̱na veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kaꞌix; je̱ Jesús, je̱ꞌe̱ je̱ yꞌOnu̱k, juuꞌ veꞌe ijtp je̱ꞌe̱ ma̱a̱t, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jki.
Ku je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ jayu du̱vaajnjidi je̱ts pa̱neꞌe je̱ Jesucristo
(Mt. 3.11‑12; Mr. 1.7‑8; Lc. 3.15‑17)
19Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Juan je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n du̱pu̱u̱jm ku veꞌe je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m Jerusalén, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ke̱jxtu je̱ teeꞌta̱jk je̱ts je̱ viijnk jáyuda juuꞌ veꞌe ijttuva je̱ Leví je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j, je̱ꞌe tseꞌe na̱jkx je̱ Juan du̱ꞌamo̱tutú̱vada pa̱n pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe ñatyijju̱. 20Kaꞌa tseꞌe je̱ Juan tyaayi, vaꞌajts tseꞌe ñayꞌavaꞌniji. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ:
―Ka á̱tsap xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo.
21Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidinuva:
―Pa̱n ka mítsaptam je̱ꞌe̱ veꞌe, ¿pa̱nts mitseꞌe? ¿Mitseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Elías?
Vanꞌit tseꞌe vyaannuva:
―Ka á̱tsap xa je̱ꞌe̱.
Je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱viko̱jtinuva:
―¿Mítstam nꞌiteꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa juuꞌ veꞌe ká̱tsani je̱tseꞌe myiinnit yaja naxviijn?
Je̱tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv:
―Kaꞌa.
22Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidinuva:
―¿Ax pa̱nts mitseꞌe? Njajtyyakna̱jkxjap xa a̱a̱tseꞌe je̱ mko̱jtsu̱mpijtu̱n pa̱n pa̱n a̱a̱tseꞌe xke̱jxp. ¿Ti mitseꞌe mnatyijju̱ a̱a̱ts ma̱a̱t?
23Vanꞌit tseꞌe je̱ Juan yꞌatsa̱a̱jv:
―Je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Isaías, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌavaꞌni toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe jidu̱ꞌu̱m ma̱kk kó̱tsup joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na: “Yakta̱a̱jvjada je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ tyooꞌ.” Ax a̱tsts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe ko̱jtsp joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Juan vyaajñ.
24Juuꞌ tseꞌe o̱jts du̱muko̱tsta je̱ Juan, je̱ fariseota̱jkts je̱ꞌe̱ veꞌe ke̱jxju̱du. 25Je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidinuva:
―Pa̱n ka mítsap je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo ukpu̱ je̱ Elías, ni je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa juuꞌ veꞌe ká̱tsani je̱tseꞌe myiinnit, ¿tya̱jxts mitseꞌe je̱ jayu xyakna̱pet?
26Je̱tseꞌe je̱ Juan ña̱ꞌmu̱xjidi:
―Je̱ tsoxk na̱a̱j xa a̱tseꞌe je̱ jayu ntukyakna̱pejtp. Je̱mts miitseꞌe toꞌk xma̱a̱dada pa̱neꞌe mkaꞌíxada. 27Xpaꞌu̱xꞌo̱o̱kipts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ꞌe̱ tseꞌe nu̱yojk du̱nu̱má̱jip je̱ts kaꞌa veꞌe a̱ts, ni je̱ꞌe̱ paata a̱tseꞌe nkavinmachju̱ je̱ts a̱tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱jk ja̱a̱ꞌp nmuké̱jijat.
28Ve̱ꞌe̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe tyoojnji kyo̱jtsji je̱m joma veꞌe je̱ it du̱xa̱a̱ja Betania, je̱m jadoꞌk adoꞌom Jordán ma̱ja̱ na̱paꞌam, je̱m joma veꞌe je̱ Juan je̱ jayu du̱yakna̱pejt.
Veꞌem je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús ax joꞌn toꞌk je̱ carnero juuꞌ veꞌe vintsa̱ꞌkin
29Je̱ kuꞌóxit tseꞌe je̱ Juan du̱ꞌix je̱ Jesús vyinkutá̱maja, vanꞌit tseꞌe vyaajñ:
―Ixta, ya̱ꞌa̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe je̱ jayu je̱ tyo̱kin du̱tuknu̱vaatsnit. Veꞌem tseꞌe du̱tónu̱t ku veꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t ax joꞌn toꞌk je̱ carnero juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam yaktukvintsa̱ꞌkip. 30Ya̱ꞌa̱ a̱tseꞌe nnu̱ko̱jts ku a̱tseꞌe nvaajñ: “Xpaꞌu̱xꞌo̱o̱kipts a̱tseꞌe toꞌk pa̱neꞌe nu̱yojk du̱nu̱má̱jip je̱ts kaꞌa veꞌe a̱ts, ku̱x ijtnuvam je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌna je̱ts kaꞌanumeꞌe a̱ts.” 31Kaꞌats a̱tseꞌe nnu̱java tu̱yꞌit je̱ts ya̱ꞌa̱ je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ jayu je̱ tyo̱kin du̱tuknu̱vaꞌatsup. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe je̱ jayu nyakna̱pe̱tta je̱tseꞌe veꞌem nu̱java tyánu̱t je̱ israeejlit jayu ma̱a̱t je̱ts veꞌem ya̱ꞌa̱ veꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ carnero juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam yaktukvintsa̱ꞌkip.
32Je̱tseꞌe je̱ Juan je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n du̱jaaꞌkpu̱u̱jm. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ:
―Ku a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nyakna̱pe̱jtku̱jx, vanꞌitts a̱tseꞌe nꞌix je̱ Espíritu Santo ñu̱ka̱daakji ax joꞌn toꞌk je̱ pak, je̱m tseꞌe tsapjo̱o̱tm cha̱a̱ꞌn. 33Ku a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nkayakna̱petna vyeꞌna, kaꞌats a̱tseꞌe nnu̱java vyeꞌna je̱ts je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ jayu je̱ tyo̱kin du̱tuknu̱vaꞌatsup. Ax je̱ꞌe̱ pa̱n a̱tseꞌe xke̱jx je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu nyakna̱pé̱tu̱t je̱ tsoxk na̱ma̱a̱t, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xnu̱u̱jmi: “Ku veꞌe xꞌíxu̱t je̱ Espíritu Santo je̱tseꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk du̱nu̱ka̱daꞌaky, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ jayu du̱tukyakna̱pe̱jtp je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ Espíritu Santo.” 34Ax nꞌixts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe veꞌem jyajty, mpu̱u̱mpts a̱tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n je̱ts je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k.
Je̱ Jesús je̱ myutooꞌva̱jkp ixpa̱jkpada
35Je̱ kuꞌóxit tseꞌe je̱ Juan je̱m tyena ma̱a̱t nu̱me̱jtsk je̱ yꞌixpa̱jkpada. 36Ku veꞌe je̱ Juan du̱ꞌix je̱tseꞌe je̱ Jesús ñaxy, vanꞌit tseꞌe vyaajñ:
―Ixta, ya̱ꞌa̱ xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t ax joꞌn toꞌk je̱ carnero juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam yaktukvintsa̱ꞌkip.
37Ku veꞌe nu̱me̱jtsk je̱ Juan je̱ yꞌixpa̱jkpa du̱ꞌamo̱tunajxti, vanꞌit tseꞌe du̱pana̱jkxti je̱ Jesús. 38Pyana̱jkxtup tseꞌe vye̱ꞌnada je̱ Jesús ku veꞌe yꞌixu̱mpijt je̱tseꞌe du̱ꞌix je̱ts je̱peꞌe yakpamets, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi:
―¿Tiseꞌe mtso̱jktup?
Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi:
―Yakꞌixpa̱jkpa, ¿jomas mitseꞌe mtsu̱u̱na?
39Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi:
―Jaꞌmda je̱ts ixta.
Vanꞌit tseꞌe ña̱jkxti je̱tseꞌe du̱ꞌixti joma veꞌe chu̱u̱na. Je̱m tseꞌe je̱ Jesús ma̱a̱t yꞌijtti je̱ xa̱a̱j, maktaaxk yaaxpani veꞌe vyeꞌna.
40Nu̱toꞌk tseꞌe je̱ ixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe du̱ꞌamo̱tunajx je̱ Juan je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱panu̱jkx, je̱ Andreests je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ Simón Pedro je̱ yꞌuts, 41je̱ꞌe̱ tseꞌe na̱jkx je̱tseꞌe o̱jts je̱ yꞌajch Simón du̱ꞌixta, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi:
―Ta̱ xa a̱a̱tseꞌe mpaaꞌty je̱ Mesías. (Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe kya̱tsa̱pítsum je̱ Mesías, Cristo, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit.)
42Vanꞌit tseꞌe je̱ Andrés du̱va̱a̱jv je̱ yꞌajch Pedro joma veꞌe je̱ Jesús. Ku veꞌe je̱ Jesús je̱ Pedro du̱ꞌix, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi:
―Mits xa veꞌe je̱ Simón, je̱ Jonás je̱ myajntk, Céfasts mitseꞌe myaktukxa̱a̱jinup. (Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe kya̱tsa̱pítsum je̱ Cefas, tsaaj, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Pedro.)
Ku je̱ Jesús du̱va̱a̱jv je̱ Felipe je̱ts je̱ Natanael
43Je̱ kuꞌóxit tseꞌe je̱ Jesús ña̱jkxuvaꞌañ je̱m Galilea, vanꞌit tseꞌe je̱ Felipe du̱paaty je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi:
―Pamiinni a̱ts.
44Je̱ Felipe, je̱m je̱ꞌe̱ veꞌe Betsaida kyukajpu̱na, nay je̱mpa veꞌe je̱ Andrés je̱ts je̱ Pedro. 45Vanꞌit tseꞌe je̱ Felipe o̱jts je̱ Natanael du̱ꞌixta je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi:
―Ta̱ xa a̱a̱tseꞌe mpaaꞌty je̱ jayu juuꞌ ka̱jxeꞌe je̱ Moisés jyaajy je̱p pyavaꞌnu̱n ku̱jxp je̱ts juuꞌ ka̱jxeꞌe jyaayduva je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta. Je̱ Jesuusts je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ José je̱ yꞌónu̱k, nazarétit jayu.
46Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Natanael yꞌatsa̱a̱jv:
―¿Nazarétit jayu? ¿Pítsumuptam vineꞌe je̱m juuꞌ veꞌe o̱y?
Je̱tseꞌe je̱ Felipe yꞌatso̱o̱jvji:
―Jaꞌmu̱ je̱ts ixu̱.
47Ku veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix je̱ Natanael vyinkutá̱maja, vanꞌit tseꞌe vyaajñ:
―¡U̱xyaja tseꞌe toꞌk myets je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe ni vinxu̱pa kataayip!
48Vanꞌit tseꞌe je̱ Natanael du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ Jesús:
―¿Vintso̱seꞌe xnu̱java je̱ts veꞌem a̱tseꞌe?
Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji:
―Nꞌix xa a̱ts mitseꞌe ku veꞌe mveꞌna je̱p higo ku̱pu̱paꞌtkup, kaꞌana veꞌe je̱ Felipe mva̱vju̱ tu̱vyeꞌna.
49Vanꞌit tseꞌe je̱ Natanael ña̱ꞌmu̱xji:
―Yakꞌixpa̱jkpa, mits xa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k, mitsts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Israeejlit Jayu Yakkutojkpa.
50Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji:
―¿Xjaanchjaꞌvip a̱tseꞌe ku̱x a̱ts mitseꞌe tu̱nnu̱u̱jma je̱ts nꞌix a̱ts mitseꞌe je̱p higo ku̱pu̱paꞌtkup? Mꞌíxupnum xa mits je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe tónjup kó̱tsjup. Jyaaꞌknu̱má̱jipts je̱ꞌe̱ veꞌe ka je̱ꞌe̱p ku a̱tseꞌe tu̱nꞌavana vintso̱ mitseꞌe mjáyuva.
51Vanꞌit tseꞌe jyaaꞌkvaajñ:
―Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, je̱ts mꞌíxtap miitseꞌe ku veꞌe je̱ tsapjo̱o̱tmit it yꞌavaꞌatsu̱t je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌaangeles pyé̱ttat kya̱daꞌaktat joma veꞌe a̱ts, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp.
Loading reference in secondary version...