YouVersion Logo
Search Icon

János 10

10
A jó pásztor
1„Bizony, bizony mondom néktek: Aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem máshonnan hatol be, tolvaj az és rabló. 2Aki pedig az ajtón megy be, az a juhok pásztora. 3Ennek az őr ajtót nyit, és a juhok hallgatnak szavára, és a maga juhait nevükön szólítja, és kivezeti őket. 4És mikor kiereszti a juhait, előttük megy, és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját. 5Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját.“
6Ezt a példázatot mondta nekik Jézus, de ők nem értették, mi az, amit mondott nekik. 7Újra mondta azért nekik Jézus: „Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja. 8Mindazok, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájuk a juhok. 9Én vagyok az ajtó: ha valaki énrajtam megy be, megtartatik, bejár és kijár majd, és legelőt talál. 10A tolvaj nem egyébért jön, hanem hogy lopjon, öljön és pusztítson, én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek.
11Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért. 12A béres pedig nem igazi pásztor, neki a juhok nem tulajdonai. Amikor látja a farkast jönni, elhagyja a juhokat, és elfut: a farkas elragadja azokat, és elszéleszti a juhokat. 13A béres pedig azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra.
14Én vagyok a jó pásztor, ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim. 15Ahogyan ismer engem az Atya, én is ismerem az Atyát, és életemet adom a juhokért. 16Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell vezetnem, hallgatnak majd az én szavamra, és lesz egy akol és egy pásztor. 17Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt. 18Senki sem veszi azt el éntőlem, hanem én adom oda azt magamtól. Van hatalmam odaadni, és van hatalmam ismét visszavenni azt. Ezt a parancsolatot kaptam az én Atyámtól.“
19Újra meghasonlás támadt a zsidók között e beszédek miatt. 20Sokan mondták közülük: „Ördög van benne, és bolondozik, mit hallgattok reá?“
21Mások azt mondták: „Ezek nem megszállott ember beszédei. Vajon az ördög megnyithatja-e a vakok szemeit?“
Jézus a templomszentelési ünnepen
22Jeruzsálemben pedig a templomszentelés ünnepe és tél volt. 23Jézus a templomban, Salamon tornácában járt. 24Körülvették azért a zsidók, és mondták neki: „Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyíltan!“
25Jézus így felelt: „Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, amelyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam. 26De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok, amint megmondtam néktek. 27Az én juhaim hallják az én szavamat, én ismerem őket, és követnek engem. 28Örök életet adok nekik, soha el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből. 29Az én Atyám, aki őket adta nekem, nagyobb mindennél, senki sem ragadhatja ki őket az Atyámnak kezéből. 30Én és az Atya egy vagyunk.“
Jézust meg akarják kövezni istenkáromlásért
31Ekkor ismét köveket ragadtak a zsidók, hogy megkövezzék őt. 32Jézus így felelt nekik: „Sok jó dolgot mutattam nektek az én Atyámtól, azok közül melyikért köveztek meg engem?“
33A zsidók így feleltek neki: „Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.“
34Jézus így felelt nekik: „Nincs-e megírva a ti törvényetekben: »én mondtam: istenek vagytok«? 35Ha azokat isteneknek mondta, akikhez az Isten beszéde szólt, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni, 36akkor arról ti azt mondjátok, akit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz, mivelhogy azt mondtam: az Isten Fia vagyok?! 37Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higgyetek nekem, 38ha pedig azokat cselekszem, ha nekem nem hisztek is, higgyetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhiggyétek, hogy az Atya énbennem van, és én őbenne vagyok.“ 39Ismét meg akarták azért őt fogni, de kiment a kezük közül.
40Jézus újra elment, túl a Jordánon, arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott maradt. 41És sokan mentek oda hozzá, és mondták, hogy János nem tett ugyan semmi csodát, de mindaz, amit János felőle mondott, igaz volt. 42És sokan hittek ott ő benne.

Currently Selected:

János 10: EIV

Highlight

Share

Copy

None

Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in

YouVersion uses cookies to personalize your experience. By using our website, you accept our use of cookies as described in our Privacy Policy