San Juan 18
18
Aꞌɨ́ɨ mú raatéeviꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús
(Mt. 26:47-56; Mr. 14:43-50; Lc. 22:47-53)
1Tɨ́ꞌɨj Jesús ayén raatapuáꞌajtacaꞌa tɨ tiuꞌuxájtacaꞌa, aj puꞌi áꞌuraa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi antacɨ́j jachi japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Cedrón. Aꞌuu pu u jetze pújmeꞌen jeíhua tiuꞌuvéejmeꞌecaa ɨ́ cɨyej, aseituuna cɨyej. 2Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Judás tɨ ayén tiuꞌutátuiireꞌesin ɨ́ Jesús jɨmeꞌe, aꞌɨ́ɨ pu éꞌemuaꞌatejcaꞌa aꞌujna aꞌiné muꞌíi mú meꞌuun eꞌetiújseɨj, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, majta ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe.
3Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijta teyujtaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, ayée mú huaꞌavéꞌehuau aꞌɨ́ɨme ɨ́ xantaaruꞌu ɨ́ mej meꞌuun tíꞌichaꞌɨɨ u teyujtaꞌa. Ayee mú aráꞌasecaꞌa aꞌachú cumu huaícate. Naímiꞌi mú tatzari tiúꞌɨsimeꞌe, majta tiꞌitɨ́j lámpara, majta ɨ́ mej jɨ́n huaténeꞌuseꞌen. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Judás, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌuviꞌitɨjmeꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌaráꞌa aꞌutɨ́ Jesús aꞌutéveecaꞌa. 4Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌɨ́ɨ pu ari ramuaꞌareerecaꞌa aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j raruuren. Aj puꞌi huaꞌantinájchecaꞌa. Ayee pu tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:
―¿Aꞌataani seúuhuaunen?
5Ayee mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Jesús, tɨ Nazarét éꞌemeꞌecan.
Aj puꞌi Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Nee nu neꞌɨ́n púꞌeen.
Ajta aꞌɨ́ɨn Judás, tɨ ayén tiuꞌutátuiireꞌesin, aꞌúu pu huáꞌa jamuan aꞌutéveecaꞌa ɨ́ xantaaruꞌu. 6Tɨ́ꞌɨj Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa yee tɨ nuꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen, aꞌɨ́ɨ mú ruhuáritaꞌa cáacɨj. Majta eꞌeráavatzɨ á chuaataꞌa. 7Ajtahuaꞌa pu ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:
―¿Aꞌataani seúuhuaunen?
Majta miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Jesús tɨ Nazarét éꞌemeꞌecan.
8Aj puꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Nuꞌuri hui niyen tejámuaatáꞌixaa yee nej neꞌɨ́n púꞌeen. Tɨ́ puaꞌa siyen neetzi huauca, setáꞌaj siyen huaꞌutáꞌan mej áꞌucɨɨne amɨ́ɨme ɨ́ mej nee jamuan áꞌujujhuaꞌan. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.
9Ayee pu tiujuꞌurɨ́j tɨ ij ayén araúrasten aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn ari tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: “Capu nuꞌu jaꞌatɨ́ áꞌuvej tɨ huáꞌa jetze ajtémeꞌecan aꞌɨ́mej pej nuꞌu naatátuiiriꞌi.”
10Ajta aꞌɨ́ɨn Simón, tɨ ajta iꞌi Pedro, aꞌɨ́ɨ pu chun huitéchueecaꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu rúꞌijcupi. Aj puꞌi aꞌɨ́jna jɨ́n tiraapuaíj tɨ ravaɨreꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ nain jɨ́n antiújmuaꞌareerecaꞌa u teyujtaꞌa. Pedro pu ayén raꞌajtaveíjchecaꞌa ɨ́ naxairaꞌan ɨ́ jaꞌatɨ. Ayee pu ántehuaacaꞌa aꞌɨ́jna tɨ tíꞌivaɨreꞌe tɨjɨ́n Malco.
11Aj puꞌi Jesús ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨjɨ́n:
―Ucárujteꞌe mɨ aꞌachun. ¿Ni caí ayén ruxeꞌeveꞌe nej neꞌɨ́jna jɨ́n raꞌaráꞌastijreꞌen ɨ́ tɨ niyáꞌupua ayén jɨ́n tinaaꞌíjca?
Aꞌuu mú yéꞌeviꞌitɨn ɨ́ Jesús meꞌɨ́jna jemi ɨ́ Anás
(Mt. 26:57-58; Mr. 14:53-54; Lc. 22:54)
12Matɨ́ꞌɨj mi aꞌɨ́ɨme ɨ́ xantaaruꞌu, ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tɨ huáꞌa capitán púꞌeen, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌichaꞌɨɨ u teyujtaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú raatéeviꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Matɨ́ꞌɨj mi raꞌamuáajɨꞌɨcɨe.
13Amuacaí mú meꞌuun yaꞌuvíꞌitɨ meꞌɨ́jna jemi ɨ́ Anás, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe ɨ́ muꞌuneáraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Caifás tɨ aꞌájnáꞌɨmua nain jɨ́n antiújmuaꞌareerecaꞌa u teyujtaꞌa. 14Ajta aꞌɨ́ɨn Caifás, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe tɨ ayén tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan tɨ ayén nuꞌu tíhuaꞌatévaꞌɨrihuaꞌan tɨ seɨ́j naꞌa ɨ́ tevi ayén huámɨꞌɨni huáꞌa jetze meꞌecan ɨ́ teɨte.
Pedro pu ayén tiꞌixa tɨ nuꞌu caí ramuaꞌate aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús
(Mt. 26:69-70; Mr. 14:66-68; Lc. 22:55-57)
15Ajta aꞌɨ́ɨn Pedro, aꞌɨ́ɨ pu ɨmuá huaméꞌecaa cujtaꞌan ɨ́ Jesús. Ajta jamuan huaméꞌecaa seɨ́j tɨ ajta Jesús jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ seɨ́j tɨ Jesús jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe, aꞌɨ́ɨ pu ramuaꞌatejcaꞌa aꞌɨ́jna tɨ nain jɨ́n antiújmuaꞌareerecaꞌa u teyujtaꞌa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, jamuan ɨ́ Jesús aꞌuun aꞌuteájrupi aꞌu tɨ eꞌeráyaujtaꞌa aꞌájna tɨ éꞌeche aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tíꞌaijta.
16Ajta aꞌɨ́ɨn Pedro, puaꞌacɨé pu aꞌuteájturaa táꞌapueerta. Aj puꞌi ɨ́ seɨj tɨ Jesús jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe, aꞌɨ́ɨ pu aꞌuréꞌene táꞌapueerta. Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ aꞌuun tíꞌichaꞌɨɨ táꞌapueerta. Aj puꞌi aꞌuun yaꞌuvíꞌitɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. 17Aj puꞌi aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa tɨ aꞌuun tíꞌichaꞌɨɨ táꞌapueerta, ayée pu aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro tiuꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―¿Ni hui pecaí pajta múꞌee huáꞌa jetze ajtémeꞌecan aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌɨ́jna jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe?
Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Canu hui aꞌatzu.
18Jéꞌecan pu huáseeviꞌi aꞌájnáꞌɨmua. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe u teyujtaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌichaꞌɨɨ, aꞌɨ́ɨ mú aúunai. Majta aꞌúu mú atavéejmeꞌecaa aꞌu tɨ áꞌataa mej mi ahuáujpɨsteꞌen. Ajta aꞌɨ́ɨn Pedro, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌa jamuan aꞌutéveecaꞌa, ajta pu aꞌɨ́ɨn áꞌujpɨsteꞌecaꞌa.
Aꞌuu mú ráꞌaviꞌitɨn ɨ́ Jesús aꞌɨ́jna jemi ɨ́ Caifás
(Mt. 26:59-66; Mr. 14:55-64; Lc. 22:66-71)
19Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ nain jɨ́n antiújmuaꞌareerecaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, ajta aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tíꞌimuaꞌatacaꞌa. 20Jesús pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Nee nu hui jéjreꞌe tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ teɨte ɨ́ mej yen seijreꞌe íiyen chaanaca japua. Tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa nu tihuáꞌamuaꞌatejcaꞌa huáꞌa teyujtaꞌa, neajta neꞌújna teyujtaꞌa aꞌu mej eꞌetiújseꞌɨri aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Canu hui tiꞌitɨ́j avíitzi jɨ́n tiuꞌutaxájtacaꞌa. 21¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n piyen tíꞌineꞌihuaꞌu? Patáꞌaj piyen tihuaꞌutaꞌíhuaꞌu peꞌɨ́mej ɨ́ mej náanamuajriꞌi. Casiꞌi, aꞌɨ́ɨ mú xaa neꞌu miyen ramuaꞌaree aꞌij nej tiuꞌutaxájtacaꞌa. ―Ayee pu Jesús tiraataꞌixaa.
22Ajta seɨ́j tɨ huáꞌa jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej meꞌuun tíꞌichaꞌɨɨ teyujtaꞌa, áa pu vejliꞌi aꞌutéveecaꞌa. Jɨ́meꞌen puꞌu ayén ráanamuajriꞌi aꞌij tɨ Jesús tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj puꞌi raꞌarájvee. Ajta ayén tiraꞌajteáꞌajxɨ tɨjɨ́n:
―¿Ni tzaa ayén tiraavíjteꞌe pej piyen tíꞌiraꞌixaateꞌe peꞌɨ́jna tɨ nain jɨ́n antiújmuaꞌaree u teyujtaꞌa?
23Aj puꞌi Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Tɨ́ puaꞌa necaí tiꞌitɨ́j jɨ́n xɨ́ꞌepɨꞌɨn huarɨ́j netɨ́ꞌɨj niyen tiraataꞌixaa, patáꞌaj hui piyen aꞌij tiuꞌutaxáj. Naꞌari caí, tɨ puaꞌa niyen xɨ́ꞌepɨꞌɨn tiuꞌutaxájtacaꞌa, ¿aꞌiné ꞌeen jɨ́n piyen naꞌarájvee?
24Aj puꞌi aꞌɨ́ɨn Anás ayén tíhuaꞌutaꞌaíj mej ráꞌanviꞌitɨn meꞌɨ́jna jemi ɨ́ Caifás. Ajta, aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌɨ́ɨ pu auj anájɨꞌɨcɨꞌihuacaꞌa.
Pedro pu ajtahuaꞌa raꞌavéꞌavaatacaꞌa tɨ nuꞌu caí ramuaꞌate ɨ́ Jesús
(Mt. 26:71-75; Mr. 14:69-72; Lc. 22:58-62)
25Aúcheꞌe pu aꞌuun rupɨ́steꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Simón tɨ ajta iꞌi Pedro. Aj puꞌi jaꞌatɨ́ ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:
―¿Ni tzaa ayén tiꞌayajna pej huáꞌa jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe?
Aj puꞌi Pedro ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n:
―Canu.
26Ajta seɨ́j tɨ ayén ravaɨreꞌecaꞌa ɨ́ tɨ nain jɨ́n antiújmuaꞌareerecaꞌa, aꞌuun pu aꞌutéveecaꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu ajta ihuáareꞌaraꞌan púꞌeeneꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ Pedro ayén raꞌajtaveíjchecaꞌa ɨ́ naxairaꞌan. Aj puꞌi ayén aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro tiuꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Ayej neꞌase nee nu neꞌuun muajéꞌeseij amɨ́jna jamuan aꞌu tɨ aꞌuvéjme ɨ́ aceituuna cɨyeꞌe.
27Ajtahuaꞌa pu seɨcɨé tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨ nuꞌu caí ramuaꞌate aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj puꞌi ayén huajíjhuacaꞌa ɨ́ gallo.
Aꞌuu mú yaꞌuvíꞌitɨ́ ɨ́ Jesús aꞌɨ́jna jemi ɨ́ Pilato
(Mt. 27:1-2, 11-14; Mr. 15:1-5; Lc. 23:1-5)
28Matɨ́ꞌɨj mi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta u teyujtaꞌa, aꞌúu mú ruꞌiráaviꞌitɨ meꞌújna aꞌu tɨ Caifás huiracaí áꞌayeꞌi. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun yaꞌuvíꞌitɨ u chiꞌita aꞌu tɨ áꞌucatii ɨ́ tajtuhuan tɨ tíꞌivaɨreꞌe huáꞌa jetze meꞌecan ɨ́ Roma mej éꞌeche. Puꞌuri tɨ́n tapuáꞌarijmeꞌeca, ajta muꞌuri tɨ́n autéhuijsimeꞌe mej tiúꞌuyesten. Aꞌɨ́j mú jɨ́n caí aꞌuun aꞌuteájrupi aꞌu tɨ aꞌɨ́ɨn tajtuhuan áꞌucatii mej mi caí tiꞌitɨ́j jɨ́n auteáturan ɨ́ ruyeꞌirá jɨmeꞌe aꞌiné capu huáꞌa jetze ajtémeꞌecantacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ tajtuhuan. Ayee mú raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa mej miyen ráacuaꞌani ɨ́ cuaꞌira ɨ́ mej jɨ́n raꞌutámuaꞌaree meꞌájna xɨcájraꞌan tɨ jetzen Dios tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi.
29Aꞌɨ́j pu jɨ́n aꞌɨ́ɨn Pilato ayén huirájraa á puaꞌacɨé huáꞌa jemi. Aj puꞌi ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:
―¿Tiꞌitájni yeehui jɨ́n siyen tíꞌijxajtziꞌi semɨ́jna mɨ jaꞌatɨ́?
30Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Tɨ́ puaꞌa yeehui caí ayén tiꞌitɨ́j jɨ́n auteáturancheꞌe tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen, catu tiyen muaatátuiireꞌencheꞌe.
31Aj puꞌi Pilato ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Setáꞌaj siyen ráꞌanviꞌitɨn setáꞌaj rujɨ́ɨmuaꞌa siyen raꞌuxɨ́jteꞌen seꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ tejamuaatáꞌaca ɨ́ aꞌamua yeꞌirá.
Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiuꞌutaniú aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta u teyujtaꞌa tɨjɨ́n:
―Capu hui ayén titatáꞌaca tej ti tiyen jaꞌatɨ́ huajéꞌica.
32Ayee pu tiuꞌurɨ́j tɨ ij ayén araúrasten aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ tɨ jɨ́n Jesús ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌij tɨ nuꞌu ayén tíꞌimɨꞌɨni. 33Aj puꞌi Pilato ajtahuaꞌa aꞌuun aꞌuteájrupi u chiꞌita. Tɨꞌɨj jí u yaꞌutajé ɨ́ Jesús. Ayee pu tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:
―¿Ni hui peꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ tɨ tihuáꞌaijteꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan?
34Jesús pu ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:
―¿Ni yeehui aseɨ́j penaꞌa piyen aꞌij tirájteu nusu seɨ́j ayén tinaatéxajtacaꞌa múꞌeetzi jemi?
35Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pilato tɨjɨ́n:
―¿Ni tzaa niyen Israél jetze ajtémeꞌecan? Canu xaa neꞌu yeehui. Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ateɨ́testemuaꞌa púꞌeen, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijta u teyujtaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej múꞌeetzi yé véꞌetua ineetzi jemi. ¿Tiꞌitájni hui aꞌij puáaruu?
36Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Aꞌɨ́jna ɨ́ nej jɨ́n tíꞌaijta, capu hui yen meꞌecan ɨ́ chaanaca japua. Tɨ́ puaꞌa ayén éeneꞌen áꞌameꞌencheꞌe, ayée mú meꞌɨ́jna jɨ́n tiuꞌutatéseꞌencheꞌe ɨ́ mej nevaɨreꞌe mej mi caí miyen náꞌateeviꞌin aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijta u teyujtaꞌa. Mɨ́ ajta, seɨcɨé pu éeneꞌe seijreꞌe ɨ́ nej jɨ́n tíꞌaijta.
37Aj puꞌi Pilato ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Aa niꞌijtá neꞌu, múꞌee pej xaa hui tiꞌitɨ́j jɨ́n tihuáꞌaijteꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte.
Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:
―Xɨ́ꞌepɨꞌɨn pej piyen tiuꞌutaxájtacaꞌa nej nuꞌu tiꞌitɨ́j jɨ́n tihuáꞌaijteꞌe. Jee xaa neꞌu ayén tiꞌayajna nej neꞌɨ́jna jɨ́n huanúꞌihuacaꞌa. Ayee nu ꞌeen jɨ́n yen huataseíjre íiyen chaanaca japua nej ni niyen neꞌɨ́jna jɨ́n tiuꞌutaxá neꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ayén tiꞌayajna. Matɨ́j menaꞌa puaꞌamé ɨ́ mej miyen raꞌancuréꞌa meꞌɨ́jna tɨ ayén tiꞌayajna, naímiꞌi mú hui nenamua.
38Aj puꞌi Pilato ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n:
―¿Tiꞌitájni aꞌɨ́ɨn yeehui púꞌeen aꞌɨ́jna tɨ ayén tiꞌayajna?
Seɨ́j puꞌu huiráame, tɨ puaꞌa Jesús nusu Barrabás
(Mt. 27:15-31; Mr. 15:6-20; Lc. 23:13-25)
Tɨ́ꞌɨj ayén tiuꞌutaxáataj, aj puꞌi huirájraa, ajta aꞌuun aꞌuréꞌene huáꞌa jemi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:
―Capu hui tiꞌitɨ́j aꞌij ayén tináꞌamitɨejteꞌe ɨ́ nej jɨ́n tiꞌitɨ́j jɨ́n jetze teꞌujpuáꞌajteꞌen. 39Mɨ́ seajta múꞌeen, ayée xu tíꞌijrɨꞌɨre nej niyen amuaꞌirátuiitzeꞌen seɨ́j tɨ aiteánamiꞌi setɨ́ꞌɨj seri siyen raꞌutámuaꞌareeriꞌi ɨ́ xɨcájraꞌan jetze tɨ Dios jetzen tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi ɨ́ áꞌamuavaujsimuaꞌacɨꞌɨ. ¿Ni siyen hui raxɨ́ꞌeveꞌe nej niyen amuaꞌirátuiitzeꞌen nemɨ́jna tɨ ayén nuꞌu tejáꞌamuaꞌaijteꞌe mɨ sej Israél jetze ajtémeꞌecan? ―Ayee pu tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi.
40Matɨ́ꞌɨj mi miyen caꞌanín jɨ́n titeejíjhuacaꞌa tɨjɨ́n:
―Catu. Catu raxɨ́ꞌeveꞌe temɨ́jna. Patáꞌaj yeehui tuꞌirátuiitzeꞌen peꞌɨ́jna ɨ́ Barrabás.
Ajta aꞌɨ́ɨn Barrabás, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌa jetze ajtémeꞌecantacaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej huaꞌuténeꞌusiꞌi mej mi huáꞌariꞌi ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Roma éꞌemeꞌecan.
Currently Selected:
San Juan 18: crn
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© 2008, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved.